Na milyen jó kis címet sikerült már megint kitalálnom :D. Na egyébként ezen bejegyzésnek rövid célja viszonylagosan az, hogy elmondjam. Ja megint járok kondizni, ma estétől várok pár dolgot, habár nem tudom, hogy ebből akár egy is teljesülni fog, vagy ha úgy tetszik, lesz-e egyáltalán valami a mai estéből. Remélem lesz. Egyébként egy biztos, hogy feleslegesnek érzem a dolgokat. Még mindig. De majd hátha talán talán netán netán meg egyéb ilyen hangzatos de szerintem nem valós kifejezések. Komolytalan. Túl sok bennük a megfáradt, megfáradt, reményvesztett és mégis még mindig naivan, szinte lélekgyilkos módon esélybe kapaszkodóak. Pedig aki kimondja, az biztos benne, hogy számára a lehető legnegatívabb megoldás fog megvalósulni. Miért? Mert a keserű igazság az, hogy ezen emberek, akik ezeket használják mind mélyen elfeledték és elvesztették a valódi kulcsát a boldogságuknak. Azt az érzést, amit ennyire üldöznek. Miért? Nézz a lelkedbe és te is rájössz.
lelkes lelkek lebegnek remek helyeken, de erre nem mennek.
2011.10.12. 15:18 lelketlen
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://aloneinthelight.blog.hu/api/trackback/id/tr43297562
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
